Fia merevedik, amikor megmossák. Nagybácsi tanítja az unokahúgát EROTIKUS TÖRTÉNET

Novellafüzérrel találkozik ugyanis az olvasó, vissza-visszatérő alakokkal, helyszínekkel és eseményekkel, ám ezeknek az olykor csak rövid lélegzetű, máskor terjedelmesebb elbeszéléseknek igazi sava-borsát az ironikusnak, a groteszknek, az érzelmesnek és a tragikusnak az az egészen különös és eredeti elegye nyújtja, mely Eszes írásművészetének legjellemzőbb s eltéveszthetetlenül egyéni vonása.

Egy kitűnő novellista megragadóan szép kötetét ajánlom az olvasók figyelmébe. Az út és a ház között széles vizesárok húzódik, rajta keskeny fahíddal. Félig az úttesten, félig az árokban tekintélyes csődület, férfiak, asszonyok, hátul a felnőttek mögött gyerekek.

A legkíváncsiabbak Flóri vérpöttyös kötényének préselődnek, de behemót alakja minden rohamnak ellenáll. Amint Vörös Mihály csendőr őrmester és járőrtársa, Zana József tizedes a jegyző kíséretében rákanyarodnak a Fő útra, a falubeliek között az eddiginél is hevesebb nyugtalanság fia merevedik. Most már senki sem kételkedik benne, hogy a résnyire kinyílt boltajtó mögött szörnyűség történt. A tompa zsivaj fölerősödik, lármás találgatások hangoznak mindenfelől, amit csak Vörös csendőr őrmester és kíséretének érkezése csendesít le.

Húzódjanak félre! Tekintélye van a faluban, nyugalmával, határozottságával, szigorúan igazságos intézkedéseivel teremtette meg magának a respektust.

nemi szervek

Legutóbb is ott volt a két Korsós testvér esete. A jegyző a városi bíróságra akarta adni a két Korsós ügyét, de Vörös helyben elintézte. A két öreglegénnyel a községháza udvarára hordatta háton a fát, ott felfűrészeltette, felapríttatta velük a fél falu szemeláttára, és még ki is fizettette velük a fa árát a Csengey-uradalomnak.

Evvel fűtik télen a amikor megmossák cserépkályháit. Szétnyílik a tömeg, az őrmester nyugodt, kimért léptekkel előremegy az üvegezett boltajtóig, szélesre tárja, de vállas alakja betölti az ajtónyílást, eltakarva a látványt a kíváncsi tekintetek elől. Odabent iszonyatos kép tárul Vörös szeme elé. Az öreg szatócs hálóköntösbe burkolt, esetlen kis teste vérbe fagyva hever az olajos padlón.

Akkora csak az egész ember, mint egy gyűrött kis rongycsomó. Pipaszárlábai kifordulva, oldalra bicsaklott fején, a nyakszirt fölött, tojásnyi duzzanat. Az álla alatt, egész a füléig, vágott seb húzódik. Az őrmester kutató szemmel vizsgálódik, egyetlen apró részlet sem kerüli el a figyelmét. Előbb tompa tárggyal leütötték, azután, hogy örökre elnémítsák, a tettes, vagy a tettesek elmetszették az áldozat nyakát. A pénztárgép fiókja kifeszítve, a pult mögötti polcokról az áru lesöpörve a földre.

MÁSODIK KÖNYV.

Rekeszes faláda hever a sarokban, különös, nincs belőle kiborulva a bontott cigaretta, ebből árulta darabonként az öreg boltos a szivarkát. Az áporodott levegőben a dohány illata petróleum és szappan szagával keveredik. Amikor megmossák Mihály nem nyúl semmihez, eleget látott. Még az ő edzett gyomra is felkavarodik, kihátrál a boltból. Óvatosan zsebkendőjébe fogja az ajtókulcsot, kívülről a zárba illeszti, és bezárja maga után az ajtót.

Zsíros Gyula halott. Rablógyilkosság történt. Amíg a nyomozó alosztálytól megérkeznek a városi kollégák, magam vezetem a nyomozást. Döbbent csönd fogadja az őrmester szavait. Ilyen közelsége az erőszakos halálnak elborzasztja a lelkeket.

Pedig a háború hatodik esztendejében, egészen a legutóbbi hónapig, iszonyatos hírek érkeztek a frontokról, ide az Isten háta mögé is. Alig van egy jó hónapja annak, hogy újra elkezdték küldözgetni a SAS-behívókat, s erre Matildka, a besavanyodott vénkisasszony ágynak dőlt.

A szomszédasszonya, Kun Mari füle hallatára kijelentette, hogy amíg ő a postáskisasszony a faluban, nem lesz több behívóparancs, nem lesz több kényszermunka, mert ő maga egyetlen levelet sem fog kézbesíteni. Azóta a távolsági autóbusz kalauza a posta bukóablakán bezúdítja a postazsákból a leveleket, és kész. Ha pipiskedve benéz az ember az épület túloldalán a rácsos ablakon, láthatja, hogy hatalmas vesszőkosárban gyűlnek a levelek. Ha pedig ellenzőt formál a kezével, és jobban meregeti a szemét, a távíró vevőkészüléke mellett felfedezheti a tekintélyes papírhalmot, amelyet Matildka szerint éppen jókor lesz a háború után elolvasni.

A hosszúra nyúlt csöndet az őrmester erélyes hangja töri meg: — Zana tizedes, hozzám! A tizedes pirospozsgás, megtermett legény, a sietségtől előregörnyedve nyomakszik át a tömegen amikor megmossák merevedik cövekeli magát az őrmester elé. Mindenféle házaló érdekel: drótostót, ószeres, tollszedő, köszörűs.

Kérdezd a kocsmárost, a révészt, beszélj az útkaparóval. Faggassad a vénasszonyokat, gondod legyen Kecskés Marcsára, ott a faluvégen. Egész nap az ablak előtt ül és lesekszik a amikor megmossák mögül. Hátha láttak idegent erre ténferegni.

Az ittenieket magam kérdezem ki. Magukon is múlik, hogy kézre kerítjük-e a tettest. Ha az éjjel valami szokatlant tapasztaltak, ki vele, mondják el! Tompa moraj fut át a tömegen, mozgolódás támad, előlép Bagi Gyula vadőr. Mindig nála vásárolok. Szólt valakinek?

Dörömböltem a mészárszék redőnyén, mire előjött Daku Flóri. Vele még egyszer megnéztük, de nem nyúltunk semmihez. Másnak nem szóltak? Sárossy Gyulának, a borbélynak, Palkó Imre sekrestyésnek, Peszeki Sándornak, a kondásnak, ő aztán bekiáltott minden portára, ahonnan kicsapták a disznót a kondába. Gyülekeztek is szépen a népek, de senkit nem engedtünk a halott közelébe. Ennyit tudok mondani.

Kriszti rendelkezik konyhában öntött Egy pohár és Vizet bevett Két aspirint.

Czakó alhadnagy úrnál. Minden apróság fontos lehet — szól komor arccal az őrmester. Az emberek elbátortalanodva toporognak, mintha a szörnyű bűntény terhe megbénította volna őket. Tudálékos beszédéért, folytonos okoskodásáért furmányos Sértőnek csúfolják a faluban.

A fejedelem nevetett, az ágy faragott bálványoszlopáról levett egy öreg tarsolyt, abból egy bokor kulcsot, melyet az imént hozott be a kolozsvári bíró, megmagyarázván, hogy a város ősi szokása, hogy e kulcsot nász alkalmával adja át a fejedelemnek, mert ez titkos utat nyit meg a fejedelemasszony lakosztályába s egyúttal az udvari folyosóra, nem-szeretem dolgok esetére.

De Sértő nem zavartatja magát. Furcsa szerzet a Pelyhe Jani cipészmester szamara. Soha nem eső előtt fia merevedik, ahogy ez a tiszte lenne, hanem mindig akkor, amikor nagy baj szakad a falura.

Legutóbb akkor ordított, amikor a Géza tanító úr fölakasztotta magát. Előtte fia merevedik tavaly, mikor a Pázmándyék hodálya leégett. Két éve ropogós lóherével se lehetett lecsillapítani, mielőtt a Tisza átszakította a nyúlgátat, és elvitte a termést. Ezt itt akárki megtanúsíthatja — suhint hosszú karjával Sértő a mögötte állók feje fölé —, előérzete van ennek a szamárnak, kérem.

Az őrmester szemügyre veszi Sértő Ábelt, erekció növelése masszázzsal tudja eldönteni, hogy bolonddal van-e dolga, vagy belőle akar hülyét csinálni ez az égimeszelő.

Azután egyenként ráemeli tekintetét az elöl állókra, de az emberek olyan rezzenéstelen arccal néznek rá vissza, hogy megnyugszik. Vörös őrmester belátja, hogy hiába vesztegeti az idejét. Használható bejelentést aligha várhat ezektől a megszeppent népektől. Meg kell nyugtatnia őket, de hosszú töprengésre nincs idő.

Most menjenek szépen haza. Ha bármi eszükbe jut, ami fia merevedik hozható a bűnténnyel, keressenek meg a községházán. Hamarosan megérkeznek a nyomozó merevedési problémák 40 év után is, meghallgatunk mindenkit.

Eszes Máté

Ígérem, minden gyanús fia merevedik és gyanús személyt tüzetesen megvizsgálunk. Követünk minden nyomot, tűnjön az bármennyire hihetetlennek is. Lassan oszladozni kezd a tömeg. Az őrmester, mielőtt elindulna a községházára, megbízza Bagi Gyulát, hogy amíg érte nem küldi a tizedest, őrködjék a bolt előtt.

A vadőr örömest vállalja a megbízást, tudja, hogy ezt a tettét időtlen időkig számon tartják majd a faluban. A községháza udvarán már ott állt Czakó alhadnagy fekete DKW-je, amikor az őrmester megérkezett. Vörös közvetlenül indul a csendőr pihenőszobába, nem állhatja ezt a rókamosolyú alhadnagyot. Ellenszenves neki a fölényes viselkedése, a puhány kézfogása és a pisze orra alatt ugrándozó kefebajsza.

Különben is, milyen csendőrnyomozó az, aki sohasem néz az áldozatra, aki csak a kihallgatásokon buzgó, a nyomok pedig hidegen hagyják.

Zana tizedes most kérdezi ki az embereket afelől, hogy járt-e idegen a faluban. Az őrmester elengedi a füle mellett a kötekedő hangot. Ő vigyázza most a helyszínt.

A gyakornok szempillantás alatt kívül van az ajtón. Vörös Mihály sorjában elbeszél mindent. A közben megérkező Zana tizedes szóra nyitná párszor a száját, hogy a frissen hallottakkal kiegészítse parancsnoka előadását, de Czakó mindannyiszor beléfojtja a szót.

A végszavára megérkezik Kéki gyakornok a vadőrrel. Bagi Gyula vadőr alacsony, mozgékony kis ember, a szeme kutatón villog, mint az erdőjáró embereké. Ültében fészkelődik a csendőrtiszt előtt. Már halott volt. Megfogta a pulzusát, hallgatózott a mellkasán? Láttam én már vadat számtalanszor tűzbe rogyva kimúlni, meg láttam én sebágyban kiszenvedni. Nincs ez különbül az embernél sem. Már a végtagok állásából megállapítottam, hogy halott a Gyula.

No, meg ott volt a nyakán az elmetszett ütőér. Azonkívül az alvadt vér színéből is láttam, hogy órák óta halott. Mondtam is Daku Flórinak, a hentesnek, hogy ennek a Gyulának olyan előírásosan metszették el a nyakát, mint ahogy Spritzer Náci szokta a kakasnak.

Az alhadnagynak szederjesre változik a feje. Fia merevedik is tagolja a szavakat, hanem egyszuszra horkantja. Mit állnak itt még mindig, mint a szamár a hegyen?

Kerítsék elő nekem a föld alól is azt a zsidót! Zana tizedes megint szólni szeretne, de az fia merevedik kituszkolja őket a szobából. Csak kint a kövesúton van alkalma megszólalni. Már bent mondani akartam, hogy Spritzer Ignác már tegnapelőtt elhagyta a falut. Kecskés Marcsa néni újságolta. Amikor kérdeztem, látott-e idegent bejönni a faluba, akkor azt mondta, hogy bejönni nem látott senkit, csak kimenni: a Spritzer Nácit, amikor megmossák nagy batyuval.

Ott várt rá a faluvégen a Végessy méltóságos kocsisa hintóval. Érdeklődtem fia merevedik kastélyban, de csak a tiszttartóval tudtam beszélni.

Ő azt mondta, hogy a méltóságos asszony utasítására vitette Spritzert a ladányi vasútállomásra, mert utazott Pestre, a lányához.