Tápegység a péniszhez

Jól megtermett, közepesen nehéz, gyorsan növekedő, nyugodt temperamentumú lúd, szilárd és enyhén felfelé irányuló alkattal, jó májhozammal. Szürkésbarna vad és fehér színben tenyésztik.

A törzs erőteljes, jelentős dupla haslebennyel. A lúd az első évben kb. A tojások legkisebb súlya g.

Tápegység átalakitás, labor tápegységhez.

A ludak a költés során megnyomják a tojásokat, ezért azokat műkeltetőkben kell inkubálni. A gúnár standard súlya 6,5- 7,3 kg, a tojóké 5,3 kg.

Mindkét nem 27mm belső átmérőjű gyűrűkkel van jelölve. Tenyésztési cél: az ültetési tojás súlya az első évben g, a másodikban g, a héja pedig porcelánfehér. A lúd nemi érettségét 9 hónapos korban éri el és a tojni napos korban kezd.

A gúnárok nemi aktivitásukat kétéves korukban érik el.

Gryllus Dorka: Nem tudok bohóckodni

A gúnár esetében a legjobb szaporodási képesség a második és negyedik év között van, a tojóknál pedig a második és szexi férfi péniszek évben. A fiatal libák nemének meghatározása a külső jegyek alapján nem mindig egyszerű.

Erre megbízható módszer a medencecsontok kitapogatása. A gúnár esetében csak kis rést alkotnak, míg a tojó esetében nagyobb a távolság.

A gúnárnál megpróbálhatjuk a pénisz kinyomását is. A segítő a feltételezett gúnárt a hátára fekteti pl. Ha gúnárról van szó, a kloákából sikerül kinyomni a csökevényes péniszt.

Idősebb állatok esetében a nem meghatározása könnyebb, az egészséges gúnár erőteljesebb, mint a tojó, nagyobb a feje és jelentős gágogás, valamint egyenes járás  jellemzi. A Landeszi gúnár még öt éves korában is termékeny, és ha a tenyésztő a csapatba nem helyez az utódai közül tojókat, nem szükséges lecserélni. Kisállatt tenyészetekben a ludak akár 10 vagy annál idősebb korukig is alkalmasak a tenyésztésre.

Mindez függ a tenyésztő gondoskodásától, etetésétől és tartásáról, valamint a gazdasági követelményeitől is. Fontos a ludak csapatra való felkészítése. A csapatot már ősszel össze kell állítani. Egyébként megtörténhet, hogy késő télen a tojókhoz kiválasztott gúnárt elutasítják és a tojások terméketlenek maradnak.

Némely forrás szerint a gúnár a szezon alatt csak kb.

A csapatot úgy állítjuk össze, hogy egy gúnárhoz legfeljebb tojót adunk. A tenyészetnek a libaólban kell éjszakáznia, nappal füves-legelőként szolgáló kifutónak kell rendelkezésre állnia. A libaólban költőfészkek is vannak, így ennek a kis, 6 tápegység a péniszhez törzsnek 3 x 2 m ólra van szüksége.

Néha megesik, hogy a gúnárok monogámiára hajlamosak, ezért sok tojás terméketlen maradhat. A standard fajta nemesítésével foglakozó tenyésztők gyakran használják a páros tenyészetet, ezért mindig pontosan ismerik a kikelt kisliba eredetét mindkét fél részéről.

A liba növényevő, képes hasznosítani a növényi takarmányt állati eredetű takarmány szükségessége nélkül. Költés előtt és az alatt teljesértékű tápokkal etetjük őket.

A modern tenyésztő nincs ráutalva a takarmány összeállítására, hanem a kislibáknak és a felnőtt állatoknak kész tápokat adhat. A kislibák és a felnőtt egyedek nevelésekor a legelő a legtermészetesebb és leggazdaságosabb etetési mód. A kislibákat elkerített területen szoktatjuk a legelőhöz, amelyhez tető is tartozik, hogy elbújhassanak a tápegység a péniszhez elől.

Fontos az ivóvízhez való hozzáférés. Az itatót ajánlott úgy elhelyezni, hogy a kislibák ne csak ihassanak, de fürödhessenek is. A ludak vízi baromfik, ezért fürdésre alkalmas víznek is rendelkezésre kellene állnia.

Landesi lúd

Ideálisak a természetes vízfelületek, amellyel ma már csak nagyon kevés tenyésztő rendelkezik. Ezért helyette nagy műanyag vagy alumínium kádat kell biztosítani, ahol a víz naponta lesz cserélve.

A Landeszi kislibák nem természetes módon kelnek, mivel a ludakban a sok éves szelekcióval elnyomták a természetes kotlási ösztönt.

Ezért a tojásokat egy villany keltetőben kell inkubálni. Ezzel kapcsolatos a tény, hogy a tenyésztőnek a kislibákkal meg kell ismertetnie az élelmet.

A takarmányt a kelés utáni első napokban néhányszor a nap folyamán egyenes felületre kell tenni, pl.

Az első 14 nap során kislibáknak való tápot. A legyúrt maradékot etetés után eltávolítjuk és a lapot lemossuk. Ezt minden etetés után meg kell ismételni, az első napokban két óránként. Víznek folyamatosan rendelkezésre kell állnia, de nem szabad az etetőlap közelébe, hanem a kifutó ellentétes oldalára kell helyezni. Ha a kislibák megbízhatóan esznek a lapról, ezután a megszokott etetőkbe lehet szórni a takarmányt.

Az etetőknek olyan hosszúnak kell lenniük, hogy minden kislibának elegendő helye legyen. A adagolt táp apróra vágott zöld takarmány is lehet- pl.

A múltban tápegység a péniszhez ludakat a tenyésztési évad végén fosztották.

A toll megszerzéséről és annak paplanokba és vánkosokba való töltésérők volt szó. Az élő libák fosztása a természetes tollcsere időszakában történik. A fosztás előtt a libáknak fürdési lehetőséget biztosítunk, hogy a toll tiszta legyen.

A tollat a növés irányában tépik. A libát hassal felfelé helyezzük a combjainkra, miközben a fej és a nyak a vádlink felé irányul, amellyel a nyakat tartjuk. A ha jobbkezesek vagyunk a libát a lábainál fogja bal kézbe fogjuk és jobb kézzel a tollat a növekedés irányába a mellről és a hasról tépjük. Ahhoz, hogy a tollat a hátról és a csípőről is le tudjuk tépni, a libát átfordítjuk a hasára.

A megtépett libákat kb. A tollat fosztás után takaró és félpehely tollra osztjuk. Szöveg és fotó: Barlík Dušan Kapcsolódó cikkek Kacsák és libák, azaz vízimadarak hizlalása November A kacsák és libák etetése és hizlalása során fel kell ismerni az alapvető táplálkozási igények közötti különbségeket.

A tapasztalt tenyésztők legalábbis az alapvető különbségeket ismerik a lúd, a kacsa és a pézsmaréce között. Kapcsolódó termékek.