Felállítás 44-kor
Balint Varga 1. Hagyományos és modern zsidó oktatás Bányai Viktória — Varga Bálint Hagyományos oktatási formák Kárpátalja zsidó oktatásügyéről szólva két — a korábbi fejezetekben már megismert — jellegzetességből kell kiindulnunk: egyrészt a zsidó népesség decentralizált letele- pedéséből, másrészt, ezzel szoros összefüggésben, a polgárosodó, a modernizáció- ra nyitott zsidóság Magyarország más térségeihez viszonyítva alacsony arányából, a többség orthodox vagy haszid szellemi beállítottságából.
A szétszórtság azt jelenti, hogy még felállítás 44-kor is kisebbségben voltak az főnél nagyobb településen élők, a zsidóság kétharmada kisvárosi—községi közegben, sőt még ennél is kisebb telepü- léseken szétszórtan élt, ahol a megfelelő gyereklétszám is hiányzott valamiféle ren- dezett oktatási intézmény felállításához. Előre kell bocsátani továbbá, hogy csupán néhány nagyobb város vagy jelentősebb zsidó központ oktatásügye mondható el konkrét intézmények, kiemelkedő személyiségek történeteivel, a többiről csak általános jellemzés adható.
A héder jellemzően felállítás 44-kor, így osztatlan tanulócsoporttal, egyetlen helyiségben működő magánis- kola volt. Csak a legnagyobb közösségekben létezett valamiféle hitközségi felügyelete a munkájuknak.
Tanári ké- pesítéssel nem rendelkeztek, felállítás 44-kor ami nagyobb baj, sokszor pedagógiai érzékkel sem. A kisebb helyeken, ahol csak két-három zsidó család gyermekei vártak oktatásra, még héder sem működhetett.
Családállítás
Az apák vallási kötelezettsége, személyes felelőssége a gyermekek oktatásáért azonban itt is érvényben volt. Felállítás 44-kor dualizmus kora Párban tanuló zsidó fiúk, as évek 1. Hagyom á nyo s é s modern zsid ó oktatá s 71 A házitanító elszállásolásáról a családok felváltva gondoskodtak, egyben felváltva biz- tosítva a tanulás helyszínét is. A választásnak itt sem a tórai felkészültség volt az egyetlen szempontja: a falusi kocsmáros szívesen látott egy megtermett legényt, aki segítségére volt a részegek ki- dobásában, a szatócs a könyvelés vezetéséhez várt segítséget, mások a rokonaiknak szánt leveleket vagy hivatalos kérvényeket írattak meg az írástudóval.
Tananyaga lényegében megegyezett a héderével. Egyik sem igazodott az állami tantervekhez, az állam által elemi szinten előírt tanagyagokhoz, tartalmakhoz. Elemi számtanon kívül praktikus ismereteket ezek az intézmények nem tanítottak, ehelyett a zsidó vallás hagyományos szövegeinek tanulására készítették fel, illetve abban indították el a gyerekeket.
A tan- anyag a héber betűismerettől indult, az első lépcsőfok az olvasástanulás volt, amit a hétköznapi imakönyv szövegein gyakoroltak be. Az olvasási készség volt az a tudás, amellyel a közösség vallási életébe már be tudott valaki kapcsolódni. A következő szint a Tóra, vagyis Mózes öt könyve héber szövegének felállítás 44-kor, jiddis fordítással kísérve. Utóbbi bevezetést, felkészítést adott a rabbinikus szövegértelmezési módszerekbe.
Bár egy es rendelet rögzítette, hogy a héber hitoktatásra szolgáló iskolák nem so- rolhatók a zugiskolák közé,5 vagyis nem eleve tiltandók, abban az értelemben mégis rászolgáltak a névre, hogy sok szülő megelégedett a gyermekek itteni taníttatásával, és világi ismereteket is nyújtó elemibe a tankötelezettség ellenére sem járatta őket.
A héderek és talmud-tórák számáról, az ott oktatott diákok számáról — épp az állami felügyelet hiánya miatt — nincsenek statisztikai adataink. Ugyancsak nagyon keve- set tudunk a belső modernizációjukról, amely mind oktatási tartalmakban pl.
A magánjelleg miatt ez az intézmény rugalmasan tudott igazodni a szülők igényeihez. Például egy kisebb csoport haladó gondolkodású huszti szülő, akik hivatalos iskola fenntartására nem is gondolhattak, megtehette, hogy felvilágosult műveltségű tanárt hívjon a városba a gyerekeik taníttatásához. A tanulóéveik során 72 1. A dualizmus kora legalább két-három jesivát felkereső diá- Híres jesivák nagy korszakai, amikor diákok tucatjait, kok megismerték az adott korszak híres, sőt akár százait is odavonzotta egy-egy jelentős rabbi: mértékadó tekintélyű rabbijait, tovább- Ungvár vitték azok tanítását.
Kiemelkedő rabbik Meir Eisenstädter — idején tanulni vágyó fiatalok tucatjait von- Hajim Felállítás 44-kor Manheimer — zotta a régión kívülről is például Ungvár, Joszef Elimelekh Kahane — Huszt vagy Máramarossziget. Így például Huszt a magyarországi orthodoxia formálódásá- Mose Schick — nak döntő jelentőségű időszakában, Mose Grünwald — és között, későbbi rabbik egész sora Joszéf Cvi Duschinsky — tanult Huszton, Mose Schick — Nagyszőlős jesivájában.
Barukh Rabinowitz — A magyarországi jesivákat vezető rab- Máramarossziget bik nem függetlenített személyek voltak, Hajim Cvi Teitelbaum —mint a lengyel—litván területeken, hanem Jekutiel Jehuda Grosz — a város rabbijai. Jeruzsálem, Nálunk itt Magyarországon azonban életükben tanulmányozhatják, miközben szügjét kell tanulni, egy téma köré központosul he- kereskedőként, iparosként, fuvarosként tek tanulása és így az felállítás 44-kor is marad.
A galíciai születésű Avraham Feuer visszaemlé- Világi tudományokat a kárpátaljai jesi kezését az es évek Magyarországán szerzett vák nem oktattak, mégis számos életutat tapasztalatairól ismerteti a Zsidó Újság. A jelenet ismerünk, amelyben innen lépett tovább a szaploncai Joszef Meir Weiss-szel való találkozá- valaki az érettségi, majd a világi felsőok- sát örökíti meg.
Csoma, Ugocsa me- gyeaki Nagyszőlős, Szatmár és Huszt 1. Hagyom á nyo s é s modern zsid ó oktatá s 73 jesiváiban tanult, majd a budapesti Rabbiképző Intézet gimnáziumi részében tett érettségit, és jogi diplomát szerzett.
Asztma – Wikipédia
Hozzá hasonlóan Kárpátaljáról származott, héderekben és jesivákban nevelkedett fel a Eb- ben a sorban említhetjük Feuerstein Avigdort Izraelben használt nevén Avigdor Hameiri; —, szül. Ódávidháza, Bereg megye vagy Holder Józsefet —szül. Nagybocskó, Máramaros megye. Mestersé- ni.
Türelmi rendeletében előír- gem a kereskedés volt. Emellett azonban még mindig tak nyomán országszerte felállítás 44-kor 40 tanulmányoztam a Talmudot és a Bibliát, gyakran pré- nyilvános zsidó iskola felállítás 44-kor, többek kö- dikáltam a helyi zsinagógában, társaim mint kiváló, zött Ungváron és Máramarosszigeten nagy tudású férfiút tiszteltek, ennek ellenére a legke- is, mindkettő ben.
Ahol végzett- előírásai szerint éltem, tehát a legszigorúbban vett orthodox talmudista voltam. Csaknem harminc évig séggel felállítás 44-kor zsidó tanárjelölt nem akadt, éltem ebben az ugyan együgyű és babonás, de pol- ott keresztény tanárt alkalmaztak, Szi- gári tekintetben ártalmatlan jámborságban […], míg- geten például egy Egeresy Péter nevű re- nem egy véletlen számomra megrengető korszakot formátus ifjút.
Felállítás 44-kor a véletlen a normáliskolák felállítása volt. Bár az egyes intézmények tanulói Ekkor biztattak, hogy szerezzek német nyelvi isme- létszáma viszonylag alacsony volt — Szi- reteket, s ezáltal alkalmasint más ismeretekre is szert geten ben 20 diák tanult —, mégis tegyek.
Szorgalmasan és rendszeresen tanultam meg fontos szellemi folyamat katalizátoraivá ezt a nyelvet. Az öröm, amelyet okozott, arra csábított, váltak ezek az iskolák. Az iskolák 74 1. A dualizmus kora Nagyszőlősi állami polgári iskola épülete, es évek közel fele mégis folytatta működését: a Helytartótanácshoz félévente benyújtott tan- kerületi jelentésekben nyomon követhető a diáklétszám alakulása, a tanítók személye, a tanfelügyelő véleménye az iskola állapotáról.
Külön figyelem- re méltó, hogy a A létszám alacsony volt, 10 és 31 kö- és megfigyelve, hogy mi történt Prágában, Frankfurt- ban, Breslauban, Berlinben és másutt, amely városok zött ingadozott, de az iskola léte önma- telve voltak bölcsekkel, Tóra-másolókkal és a paran- gában is más szellemiséget fejez ki, mint felállítás 44-kor megtartóival. Mi okozta ezt?
Ki a károk leg- Az miért van egy kis péniszem vagy tudatos távolí- főbb oka? Hagyom á nyo s é s modern zsid ó oktatá s 75 szükségesnek. Ez a gyakorlatban két dolgot jelentett. Egyfelől, hogy a vallási neve- lésnek meg kell maradnia a hagyományos keretei között héder, talmud-tóratilos egy felekezeti elemi iskolában egyszerű tantárgyakat csinálni belőle.
Sclerosis multiplex tünetei és kezelése
Másfelől, hogy a világi oktatásról egyértelművé kell tenni, hogy az nem a zsidósághoz tartozik. Ezért, ha például egy nagyobb községben állami nyomásra mégis létrehoznának zsidó fele- kezeti elemit, ott szerinte keresztény tanárokat kellene alkalmazni. Fontos megjegyezni, hogy ugyanekkor a Felvidék nyugati felében és a Dunántú- felállítás 44-kor lévő orthodox közösségek egészen más úton indultak el: elfogadva az állami el- várást, saját fenntartású, felekezeti elemik sűrű hálózatát hozták létre, hogy ha már világi iskolába kell járatni a gyerekeket, legalább maguk alakíthassák annak kereteit.
Az elvi megfontolások mellett anyagi okok is szerepet játszottak az orthodoxia két részének eltérő útjában.
Mivel az nem volt, nem lehetett kérdés, hogy tartson-e fenn a közösség, illetve a szülők talmud-tórákat, hédereket, Kárpátalja és Felállítás 44-kor gaz- daságilag meglehetősen elmaradott részein emellett modern hitközségi iskolákra már nem jutott elég anyagi erő. Az ingyenes, állami fenntartású iskolák — ahol már létez- tek — ebből a szempontból is sokkal vonzóbbak voltak az itteni szülők szemében.
Az egyik helyszín Ungvár, ahol a korábban említett iskola ban megszűnt, és a Helytartótanács többszöri, nyomatékos kívánságára ban rendeztek be felállítás 44-kor újat, két képzett tanítóval, kor- szerű szemléltető eszközökkel.
Az iskolának ban tanulója volt, ami a város tanköteles korú zsidó gyermekeinek kevesebb, mint harmada volt. Az as évek csehszlovák statisztikái Ruszinszkó egyetlen hitközségi fenntartású zsidó iskolájaként tartották számon az ungvári iskolát, melynek ban 9 tanára és diákja volt.
Az iskola az ban alapult, a magyar zsidóság nemzeti szellemben való fejlesztését célzó Országos Ma- gyar Izraelita Közalap támogatásával jött létre, és működött a továbbiakban is, mint a Közalap egyik minta-projektje.
A felekezeti nyilvános oktatás számbavételénél érdemes egy pillantást vetni a két Budapesten működő, országos jelentőségű intézményre, az Izraelita Tanítóképző In- tézetre és a Rabbiképző Intézetre is.
Neológ intézményekről lévén szó, a kárpátaljai rabbik tiltották látogatásukat, diákjaik között mégis találunk innen származóakat, főképp a századfordulón és az I.
A tanítóképzőn és között 19 tanítójelölt tanult Ugocsa, Ung felállítás 44-kor Bereg megyéből. A dualizmus kora — Veszprémben majd Budán lett rabbi. Ezek a rendszerint jesivából kikerült, túlkoros diákok az felállítás 44-kor megszerzéséhez bizonyos anyagi támogatásban is részesültek, így sok- kal kedvezőbb körülmények között készülhettek a továbbtanulásra, mint ha más — akár kárpátaljai — állami vagy keresztény gimnázium rendkívüli diákjaként teszik le a szükséges vizsgákat.
Zsidó diákok nem-zsidó iskolákban A dualizmus korszakából mik a pontok a pénisz belsejében oktatási statisztikákkal rendelkezünk a nyilvános oktatásról. Ennek legfőbb tanulsága a térségről, hogy amíg az elemi iskolázást elsőd- legesen felekezeti intézmények biztosították, illetve kellett volna, hogy biztosítsák, addig a zsidó gyerekek a ruszinokhoz hasonlóan rendkívül alacsony beiskolázási sta- tisztikákat mutatnak.
Fontos hangsúlyozni, hogy az alacsony beiskolázottságot mindig a nyilvános iskolákra kell érteni, az oda nem járó gyerekek is részesülhettek, és nagyobb részük valószínűleg részesült is, valamiféle hagyományos oktatásban.
A statisztikák szerint analfabéta zsidó népesség jelentős része tudott héber betűkkel olvasni. Azokon a településeken, főképp városokban, ahol már működött állami iskola, ott a tanköteles korú, de hivatalosan iskolába nem járó zsidó gyerekek száma a töre- dékére csökkent. A munkácsi ele- a könyveket magunkkal vihessük. Nem vizsgáztunk, mi iskolában től kezdve szerda nem írtunk — de engedtek minket iskolába járni. Hagyom á nyo s é s modern zsid ó oktatá s 77 Gyenge merevedés 45-nél leányiskolában egy as miniszteri rendelet miatt nem tartottak szom- baton szünnapot,21 és a gimnáziumban sincs információ arról, hogy a zsidó tanu- lók miatt átszervezték volna a tanítás rendjét.
Mivel mindkét iskolát számos zsidó tanuló látogatta, ezért feltételezhető, hogy a zsidó gyerekek keresztény társaikhoz hasonlóan részt vettek a szombati oktatásban, de mentesültek a számonkérés alól. Zsidó intézmények híján itt is állami és keresztény felekezeti iskolákról beszélhetünk. Máramarosszige- ten ben az állami leány polgári iskola 50 tanulójából 16 zsidó volt, a katolikus gimnáziumban ben ből Munkácson ben a gimnázium 18 helybeli tanulója közül hatan voltak iz- raeliták.
A zsidó modernizáció törékenységét ugyanakkor jelzi, hogy ebből a hat tanulóból négy ugyanazt a családnevet viselte, tehát feltehetőleg rokonok voltak.
Vagyis a városban elérhető legmodernebb oktatási formát csak három család tette magáévá.
Sclerosis multiplex tünetei és kezelése - HáziPatika
A zsidó tanulók száma tehát két évtizedben emelkedett meredeken: az es, ill. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a zsidó tanulók aránya mindvégig a város, ill. Bereg megye zsidó lakosságának aránya alatt maradt. A zsidó és a keresztény lakosság, tágabb értelemben véve az orthodox zsidóság és a modernizálódó magyar állam közötti konfliktusok hatványozottan jelentkeztek az iskoláztatás ügyében.
Gyengébb teljesítményük az elemi iskola tantestülete szerint arra vezethető vissza, hogy a zsidó fiúk iskola előtt már a héderben kezdték napjukat, majd délután is ott tanultak, ezért kevesebbet aludtak, és nem volt idejük az otthoni tanulásra sem. Zaj és éktelen lárma, fegyelemnek semmi nyoma ott. Egy darab felállítás 44-kor a A hédereket ezért a népiskolai oktatás hatékonyságának legnagyobb kerékkötőjeként tüntették fel.
A dualizmus kora Hagyományos és modern zsidó oktatás 1.
Megszületett gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke
Részletes adatokért lásd Jehuda Erez, szerk. Zvi Menshel, szerk. Enciklopedia sel galujot, 7: Karpatorusz, pp. Lásd: Egyenlőség A rendelkezés részleteiről és az iskolákról lásd Bányai Viktória, Zsidó oktatásügy Ma- gyarországon — Budapest: Gondolat,3.
Scholarum Nationalium részlegében őrzik. Az állami, a felekezeti és a magán iskolák költségeiről részletes adatokat lásd Magyar Statisztikai Közlemények, Felállítás 44-kor sorozat 31p. Horovitz Mór, Az ungvári orth. Elemi népiskola vázlatos története Ungvár, Statisztikai Szemle, 17no.
Magyar-Zsidó Szemle, 18p. Enciklopedia sel galujot, 7: Karpatorusz, p. Moshe Carmilly-Weinberger, szerk. Elemi népiskola vázlatos története Ungvár,p. Yeshayahu A. Jegyzetek — 1. Értelmiség, világi iskolázás és elitképzés 1. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat 64pp. Magyar Statisztikai Évkönyv, Új folyam 19pp. Az ungvári és a kőrösmezői iskolákról lásd jelen kötet 1. A számítások forrása: Magyar Statisztikai Évkönyv, 9pp. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat 31p.
Magyar Statisztikai Közlemé- nyek, Új sorozat 31p. A vallás és közoktatási miniszter évi jelentése a kormánynak Budapest,pp. Related Papers.
