Elvesztettem az éjszakai merevítést. Dr. Török Alexander Urológus szakorvos bemutatkozása


Elvesztettem az éjszakai merevítést, hogy jó társai annak, aki nem nyughat egy ágyban soká, de megy, mert menni kell, mint nékem is, figyelni a világ dolgát, halálig.

a péniszem 26cm különböző péniszméretek

Sestina a Csavargófejedelemből Vallomás Él Nevada államban egy asszony, akinek egyszer folyamatosan, következetesen és szégyentelenül hazudtam néhány órán keresztül. Nem akarok mentegetőzni előtte. Távol álljon tőlem.

De szeretném megmagyarázni a dolgot. Sajnos, nem tudom a nevét, jelenlegi címéről pedig sejtelmem sincs. Ha szeme véletlenül e sorokra téved, remélem, írni fog nekem. A nevadai Ronóban történt, nyarán. Vásár volt éppen, s a városban nyüzsgött a sok kis csirkefogó és zsebes, nem beszélve a hobók hatalmas és éhes hordájáról. Az éhes hobók tették a várost "éhes" várossá. Addig "zörögtek" a polgárok házainak hátsó ajtaján, míg végül a hátsó ajtók süketté váltak.

Urológus szakorvos

Nehéz ezt a várost "palira venni", mondták akkoriban a hobók. Emlékszem, jó néhány étkezést elmulasztottam, annak ellenére, hogy ügyesen tudtam "tarhálni", akár a kapukon kellett "dörömbölni" "behívóért" vagy "pakkért", akár az utcán "gubát" kuncsorogni. Bizony, oly keserves helyzetbe kerültem itt, hogy egyik nap kijátszottam a jegyszedőt, és megrohantam egy utazgató milliomos magánkocsiját. A vonat elindult már, mikor a kocsi peronjára értem, és a fent említett milliomos felé tartottam, mögöttem pedig egy ugrással jött a jegyszedő, s éppen utánam nyúlt.

Kutya meleg helyzet volt, mert abban a pillanatban értem el a milliomost, amikor a jegyszedő engem.

Nem volt időm a formaságokra. És úgy éljek, a milliomos belenyúlt a zsebébe, s adott Kétségkívül annyira meghökkent, hogy gépiesen engedelmeskedett, s azóta is mit kell tenni a gyors erekció érdekében sajnálom, hogy nem egy egész dollárt kértem tőle. Biztosan megkaptam volna. Lelódultam a magánkocsi peronjáról, a jegyszedő meg igyekezett az arcomba rúgni. Szörnyű hátrányt jelent, ha az ember egy vasúti kocsi legalsó lépcsőjéről próbál lelépni anélkül, hogy tüstént a nyakát törné, s közben egy haragos szerecsen fent a peronon, mindenáron az arcába akar lépni a negyvenhatos lábával.

A húszast azonban megkaptam! Meg ám!

  • REJTŐ JENŐ: A HÁROM TESTŐR AFRIKÁBAN
  • Erekció kezdődik és eltűnik
  • Az erekció a maszturbáció miatt eltűnt

De térjünk vissza az asszonyhoz, akinek oly szemérmetlenül hazudtam. Már estére járt utolsó renói napom. Kinn voltam a versenypályán, néztem a futó pónikat, és elszalasztottam az ebédet azaz a déli étkezést. Éhes voltam, azonfelül pedig éppen most szerveztek egy közbiztonsági bizottságot, hogy megszabadítsa a várost a magamfajta éhes halandóktól.

Döme Gábor - Rapid Feeder 2. rész - Nádi method a Bácsbokodi tavon

A zsaruk már egy sereg hobo testvéremet befogták, s én hallottam Kalifornia napsütötte völgyeinek hívását a Sierrák hideg hegyhátain át.

Két dolgot kellett még véghezvinnem, mielőtt leráztam volna lábamról Reno porát. Az egyik: elkapni este a nyugatra induló expressz vakperonját.

Dr. Török Alexander

A másik: előbb valami ennivalói szerezni. A legtüzesebb fiatalember is meggondolná, hogy utazzon-e egész éjszaka üres gyomorral, nyitott peronon, amely hófúvásokon, alagutakon, égre törő hegyek örökös haván át hasítja a levegőt.

De ennivalót szerezni kemény Elvesztettem az éjszakai merevítést volt. Vagy egy tucat háznál "leégtem". Néhol sértő megjegyzéseket tettek rám, és célozgattak arra a rácsos lakhelyre, ahol érdemeim szerint tartózkodnom kellene.

A legrosszabb az volt, hogy ezek a kijelentések nagyon is elevenbe vágtak. Ezért akartam éjszaka nyugatra vonulni. A törvény kinn járt a városban, kereste az éheseket és otthontalanokat, mert ezek bérelték ki rácsos lakásait. Néhány háznál félbeszakítottak, mikor udvarias és alázatos mondatokkal valami ennivalót kértem, bevágták orrom előtt az ajtót.

Egyik háznál ki se nyitották. Ott álltam a verandán, kopogtam, s ők kinéztek az ablakon. Még a dundi kisfiúkat is felemelték, hogy lássa szülei válla felett a csavargót, aki semmit se kap enni náluk.

Már-már úgy látszott, hogy kénytelen leszek a legszegényebbekhez menni ennivalóért. A legszegényebbek jelentik az éhes csavargó utolsó menedékét. A legszegényebbre mindig lehet számítani. Sose küldik el az éhezőt. Újra meg újra szerte az Egyesült Államokban megtagadták tőlem az ennivalót a nagy házban, fenn a hegyen; és mindig kaptam ennivalót lenn a pataknál vagy a mocsárnál, a kicsi kalyibában, ahol ronggyal tömködték be a törött ablakokat, s a fáradt arcú anyát megtörte a munka.

Ó, ti jótékonysághajhászók! Menjetek a szegényekhez, és tanuljatok tőlük, mert csak a szegények Elvesztettem az éjszakai merevítést.

Kövess minket a Facebookon!

Ők nem osztogatják, de meg sem tagadják feleslegüket. Nekik nincsen feleslegük. Csak adnak, soha meg nem tagadják azt, ami pedig maguknak is kell, gyakran keservesen kell. Ha csontot löksz a kutyának, még nem vagy jótékony. Akkor vagy jótékony, ha megosztod a csontot a kutyával, pedig magad is éppoly éhes vagy, mint a kutya. Különösen az egyik háznál bántak el alaposan velem. A veranda ablakai az ebédlőre nyíltak, s láttam, hogy bent egy férfi pástétomot eszik - nagy adag pástétomot.

A nyitott ajtóban álltam, beszélgetett velem, s közben egyre evett. Gazdag volt, és gazdagsága haragot támasztott benne kevésbé szerencsés embertársai iránt. Valami ennivalót kértem, de közbevágott és rám kaffantott: "Nem hiszem, hogy dolgozni akarsz.

Én nem beszéltem munkáról. A beszélgetés alaphangját én az "ennivaló" szóval ütöttem meg. Valóban nem akartam dolgozni. A nyugati vonatot akartam elcsípni aznap este. Szelíd arcú feleségére pillantottam és tudtam, hogyha nem volna jelen ez a Cerberus, nekem is jutna Elvesztettem az éjszakai merevítést jó falás a húspástétomból. De Cerberus belerágta magát a pástétomba, s én láttam, hogy kedvében kell járnom, ha kapni akarok belőle, így hát sóhajtottam egyet magamban, s elfogadtam munkaerkölcstanát.

Belemelegedtem a blöffölésbe. Tudod, hol van az a kiégett épület, Elvesztettem az éjszakai merevítést majd hordhatsz téglát. Morgott és tovább evett. Néhány perc múlva felnézett, arcán olyan azt-hittem-elmentél kifejezéssel, és megkérdezte: - Nos? Persze, igaza volt, a megállapításához azonban gondolatolvasással juthatott csak el, mert logikája képtelen lett volna rá.

kiszárad a pénisz pénisz felfelé görbült

De az ajtóban álló koldusnak alázatosnak kell lennie, így hát elfogadtam logikáját, mint ahogy elfogadtam erkölcstanát is. Gondolja meg, milyen éhes leszek, ha egész nap téglát hordok, s nem eszem semmit.

Ha most ad nekem valamit enni, akkor csuda nagy formában fogom hordani azokat a téglákat. Komolyan fontolgatta a tervemet, s közben tovább evett, felesége pedig csaknem engesztelő beszédre hevült, de visszahőkölt. Ismerem a fajtádat. Nézz rám. Senki emberfiának nem tartozom.

Sose süllyedtem olyan mélyre, hogy bárki emberfiától ennivalót kérjek. Mindig megkerestem a magam ennivalóját. Veled az a baj, hogy lusta vagy és könnyelmű. Látom az arcodon. Én dolgoztam, és becsületes voltam. A magam Elvesztettem az éjszakai merevítést lettem az, ami vagyok.

Lehet gyulladás, de lehet daganatos folyamat is.

És te is eljuthatsz idáig, ha dolgozol, és becsületes vagy. Sajna, e férfiú komor, munkában gőzölt lelkén sose hatolt át a humor sugara. Esküszöm, egy futó mosoly rebbent át a felesége szemén. Ami őt illeti, meg volt döbbenve - attól a szörnyű lehetőségtől-e, hogy az emberiség megjavul, s ő nem kap majd téglahordót, vagy az én arcátlanságomtól-e, azt sose fogom megtudni.

Csoszogtam egy kicsit, hogy jelezzem távozási szándékomat, és megkérdeztem: - És nem kapok semmit enni? Hirtelen talpra ugrott. Nagy darab ember volt, én meg idegen voltam, idegen földön, és zsaruk szimatoltak utánam. Sietve távoztam. Még láttam őt az ablakon keresztül.

Utoljára Aut-Aurirt-nál verekedtem az arabokkal, és az őrmester úr vezetett. Akkor a másik kettő helyett az egész peloton kimenőnapját elvonom! Senki Alfonz és Tuskó Hopkins egyszerre léptek ki feszes vigyázzban.

Visszatért a pástétomához. Ekkorra már elcsüggedtem. Jó néhány ház előtt elmentem, és nem mertem sehol se kopogtatni. Minden ház egyformának látszott, de "jónak" egyik sem.

elnyomott pénisz nehéz merevedés

Miután elsétáltam vagy fél tucat háztömb mellett, leráztam magamról a csüggedést, és összeszedtem kurázsimat. Ez az ételkoldulás tisztára játék volt, s ha nem tetszettek a lapok, még mindig kérhettem új osztást. Elhatároztam, hogy nekiugrom a következő háznak. Megkerültem s a sűrűsödő félhomályban a konyha felé közeledtem.

Halkan kopogtam, s amikor megláttam az ajtót nyitó középkorú asszony kedves arcát, mintegy ihletetten fölvillant bennem a "történet", amit elmondok majd neki. Mert tudni való, hogy a koldus sikere azon múlik, milyen tehetségesen tud elmondani egy jó történetet.

A koldusnak mindenekelőtt s egy szemvillanás alatt meg kell "emésztenie" áldozatát. Ezután olyan történetet kell leadnia, amely hatást gyakorol a szóban forgó áldozat sajátos egyéniségére és vérmérsékletére. S éppen itt van a nagy nehézség: egy pillanat alatt meg kell emésztenie az áldozatot, s már kezdi is a történetet.

Egy perce sincs felkészülni. Mintegy villámfénynél kell felismerni az áldozat természetét, és jó, hatásos mesét kitalálni.

Elalvási probléma Ha lefekvéstől számított percen belül nem tudunk elaludni, akkor elalvási problémával küzdünk. A virrasztás akár órákon át is eltarthat, mert valami megakadályozza, hogy kikapcsoljunk, és az alváshoz szükséges ellazult állapotba kerüljünk. Okok: Nagyobb érzelmi feszültség, szellemi kimerültség, teljesítménykényszer, túlhajszoltság, rendszertelen életvitel áll a háttérben, de nagyobb mennyiségű koffein, vagy a lefekvés előtti tévénézés is kiválthatja. Megoldás: Mérsékelni kell a tempót, mert a túlhajszoltság megzavarja a pihentető alvást.

A sikeres hobónak művésznek kell lennie. Teremtenie kell, ösztönösen és azonnal - és nem a maga képzeletének bőségéből választani témát, hanem az ajtónyitó személy arcáról olvasni le, legyen az férfi, asszony vagy gyerek, kedves vagy mogorva, bőkezű vagy fukar, jóindulatú vagy civakodó, zsidó vagy keresztény, fekete vagy fehér, faji előítéletekkel telt vagy testvéries, vidékies vagy széles látókörű, vagy bármi inas.

Gyakran elgondoltam már, hogy írói sikereim jelentős részét csavargókorom tréningjének köszönhetem. Hogy megszerezzem ennivalómat, valóság-ízű történeteket kényszerültem mesélni.

A hátsó ajtónál könyörtelen szükségből fejlődik ki az a meggyőző erő és őszinteség, amit minden szaktekintély oly fontosnak tart a novellaírás művészetében. És hajlandó vagyok azt hinni, hogy csavargó-inaskodásom során lett belőlem realista.

A realizmus az egyetlen áru, amit az ember a konyhaajtónál harapnivalóra beválthat. A művészet voltaképpen tökéletes ravaszság, s a ravaszságon múlik a "történet". Emlékszem, egyszer rettentően hazudtam egy rendőrőrszobán a manitobai Winnipegben. Nyugat felé tartottam, a csendes-óceáni vonalon Kanadában. A rendőrök persze hallani akarták a történetemet, s én el is mondtam nekik - a pillanat hatása alatt. Szárazföldi patkányok voltak, a kontinens szívében, találhattam volna hát jobb történetet egy tengeri történetnél?

Abban sohase fognak meg. Így azután, szívfacsaró mesében leadtam nekik, milyen sorsom volt a Glenmore-on, ezen a sátáni hajón. Egyszer láttam a Glenmore-t, a San Franciscó-i öbölben horgonyzott.