Erekciós vonzási pontok.
Életpályájuk lebeg a szemük előtt, vagy csak néhány évnyi felhőtlen szórakozásra vágynak a büfé-ruhatár szakon?
Vajon mi miért nincs állandó merevedésem a felvételizők kezét, amikor kitöltik a jelentkezési lapot? Az egyetemekre, főiskolákra jelentkező több mint erekciós vonzási pontok fiatal erekciós vonzási pontok is követte a korábbi évek trendjeit a helyezéseket keretes írásunk ismerteti röviden.
A felvételizők, hallgatók, végzettek létszáma, a felsőoktatásra költött állami források és a diplomások elhelyezkedési lehetőségei miatt viszont korántsem mindegy, hogy mi alapján alakulnak ki a divatszakmák, a népszerű intézmények, szakok, vagy másik oldalon a futottak még kategóriák.
A SZERZŐKRŐL
Mi alapján választanak a fiatalok szakmát és egyetemet, és az egyénenként eltérő szempontok szerint meghozott döntéseikhez egyáltalán milyen információk állnak rendelkezésre? Preferenciájukat lehet-e, egyáltalán kell-e befolyásolni? Bár a szokásos leegyszerűsítés szerint a felsőfokú végzettség célja, hogy a diplomások "jó állásokat" kapjanak, a valóságban a pályaválasztást számos, egymástól elválaszthatatlan tényező befolyásolja.
Hozott anyag A jelentkezők és a bekerült hallgatók motivációit már tíz éve kutatja az oktatási tárca háttérintézménye, az Educatio Nonprofit Kft.
A rendszeres és nagymintás ezer fős felmérések alapján a szervezet vezető elemzője, Fábri István úgy látja, hogy az érettségizettek elsősorban szakot választanak, utána pedig felsőoktatási intézményt. A szakválasztásban fontos szerepe van az akár már a középiskola előtt kialakult szakmai érdeklődésnek, míg a másik lényeges befolyásoló tényező, hogy várhatóan mennyit ér, milyen munkaerő-piaci esélyekkel kecsegtet a megszerzendő diploma.
E kettő persze nem különül el egymástól, hiszen sokszor azért érdekel valakit az adott pálya, mert jól lehet vele keresni.
A választásban szerepet kap az a stratégiai mérlegelés is, hogy a felvételiző a pontszámai alapján milyen képzési területre tud nagy valószínűséggel bekerülni. Ebből nem következik automatikusan az első helyes megjelölés, hiszen a jelentkezési lapon a sokadikként is szerepeltethető a reális cél a jelentkezők átlagosan helyet írnak erekciós vonzási pontok, az nál több már komolytalannak vehető, de idén volt, aki 50 szakot is megjelölt.
Az első jelek
Emellett fontos hatása lehet a családnak is; főleg bizonyos pályákon - például orvos, jogász, mérnök - hangsúlyos a tradíció. De ez sem választható el az érdeklődéstől és a munkaerő-piaci aspektustól: a családi presszionálás célja lehet, hogy ráerősítsen a már gyerekkorban jelentkező preferenciákra, vagy a jól fizető, magas presztízsű szakma felé orientáljon. E szempontokat természetesen a kiemelkedő tanár útmutatásától a kortársi környezet befolyásán keresztül a sikeres testvér inspiráló hatásáig sok más tényező is kiegészítheti.
Másképpen fogalmazva: tetszőleges pillanatban közel hatmillió olyan emberi lény akad, aki épp másvalaki testéből merít élvezetet. És akkor még nem számoltuk azokat, akik az efféle élvezetet a saját testükből merítik.
Az intézményválasztásnál megint csak fontos, hogy a jelentkező pontszáma hova lehet elegendő. A felmérések alapján egyértelmű az intézményi közelség szerepe is - részben ez magyarázza a budapesti egyetemek népszerűségét, hiszen a tágabban értelmezett agglomerációban él az ország csaknem egyharmada.
Mi alapján döntenek a felvételizők? - A józan ész kritikája
Nehezebben lehet megragadni, de számít az egyes intézmények szellemi-kulturális hatása is. Kimutathatóan többen jelentkeznek például egy-egy megyeszékhely bölcsész- vagy természettudományos karára, és még egyértelműbb az országot gyakorlatilag lefedő pedagógiai főiskolák regionális vonzása.
Az intézménynek otthont adó város kulturális vonzereje sem elhanyagolható, sokak elsődleges szempontja a vidéki központok és a főváros pezsgő életébe való bekerülés. Sokan elsősorban egyetemisták és főiskolások szeretnének lenni, tudják, hogy körülbelül mi az érdeklődési körük, és majd később fognak specializálódni.
A végső döntés, a szakmaválasztás időben történő kitolását erősíti a Bologna-rendszer is" - teszi hozzá Fábri István.
A döntés egyik legfontosabb aspektusa természetesen az intézmény presztízse, és ez adja a legnagyobb viták alapját is: a hírnevet vajon valamilyen mérhető minőség határozza-e meg, netán azért tartják jónak, mert híres. Egyrészt természetesen léteznek objektív mutatók és tapasztalatok, de valójában teljesen megbízható tudással csak a szűk szakterület ismerői rendelkeznek.
Másrészről ugyanilyen fontosak lehetnek a marketingelemek, a különböző rangsorok és a média hatása. A szakértők egyetértenek abban, hogy a rengeteg egyéni szempont és a mai tömegképzésből adódó rendkívül heterogén jelentkezői kör miatt nincs értelme abszolút értékben legjobb szakmákról és legjobb felsőoktatási intézményekről beszélni.
A lényeg ezért az volna, hogy az egyéni döntésekhez a lehető legtöbb információ beszerezhető legyen. A napi- és hetilapok HVG, Heti Válasz, Népszabadság minden évben közzéteszik a saját felsőoktatási rangsoraikat, melyek korántsem fölöslegesek, de a listázás leegyszerűsített módszertana miatt érdemes őket erős fenntartásokkal kezelni lásd: Jó, de nem elég jó, Magyar Narancs, erekciós vonzási pontok Merítésükben a legmélyebbek az Educatio tudományos igénynyel készített éves listái ezt a Hogyan lehet valóban megerősíteni az erekciót is közli a diplomakülönszámábancserébe nem mondják meg a tutit.
A közel száz mutató alapján készülő összeállítások statisztikai adatok, hallgatói, oktatói és munkaadói vélemények alapján elemzik az összes intézmény oktatói és hallgatói minőségét, infrastruktúráját, szolgáltatásait stb.
A felvi.
A Taigetosztól az esélyegyenlőségig
Mire jó? A legtöbb adat tehát mostanra rendszerezve megismerhető, az érdeklődés, az erekciós vonzási pontok minősége, a szerzett pontszám vagy a környezeti befolyás eleve adott, a költségek is kisakkozhatók, és a közeli főiskola kiválasztásához legfeljebb egy térképre van szükség - csak éppen a munkaerő-piaci érték meghatározása áll igen gyenge lábakon. Ebben a legbiztosabb támpont a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet évente publikált felmérése a diplomás pályakezdők lehetőségeiről ez egyébként az utóbbi években már a felvi.
Ebben több mint ezer munkaadó és harminc fejvadász cég megkérdezésével mérik fel, hogy több tucat munkakörben a pályakezdők milyen bérre számíthatnak, végzettségük milyen esélyt ad az elhelyezkedésre, illetve a foglalkoztatók mit gondolnak az egyes egyetemekről, főiskolákról, és mennyire preferálnak egyes konkrét diplomákat. A hiánypótló jelleg mellett persze ez sem hibátlan: csak a versenyszférán belül orientál, ott sem minden területen; és bármennyire fontos a munkaadó véleménye, azért nem szentírás alapesetben például nem érdekli, hogy a diplomás később esetleg máshol is akar dolgozni.
A betegség tünetei, az impotencia típusától függően
A diploma értékét tökéletesen akkor lehetne megmutatni, ha egy független szereplő minden diplomás pályáját követné néhány évig, és az elhelyezkedésük valamennyi jellemzőjét publikálná - ami persze lehetetlen. Részmegoldásként a felsőoktatási törvény az intézményeknek szeptemberétől kezdődően előírta a saját hallgatóik pályakövetését.
- A Taigetosztól az esélyegyenlőségig | Digitális Tankönyvtár
- Pénisz az izgalomtól
- Twitter A merevedési zavar olyan rendellenesség, amelyben a szexuális aktusok végrehajtásának képessége részben vagy teljesen elvész.
- A merevedési zavar legfontosabb tünetei és tünetei - Okok
- T. Webb, S. Brewer: Blöffölni pedig tudni kell - Szex
Az érintettek viszont pénz, elszántság és egységes módszertan hiányában ezt jórészt elszabotálták: az Állami Számvevőszék tavalyi jelentése szerint az intézmények százalékában folyt színvonalas és folyamatos pályakövetés. Ám ebben, mint Horváth Tamástól, az Edcucatio Kft.
A kérdőíveket az intézmények küldik ki, ők is dolgozzák fel, de ehhez az Educatio Kft.
Az egykori hallgatóktól a végzés után egy, három és öt évvel megtudakolják, hogy hol dolgoznak, mekkora cégnél, milyen beosztásban, mennyit keresnek, a munkájuk hogyan kapcsolódik a végzettségükhöz stb. Nagyjából ősz elejére az eredményeket egy központi honlapon is közzéteszik, és persze az egyetemek a saját további kérdéseikre kapott válaszokkal reklámozhatják is magukat. Az eredmények értelmezését nehezítheti, hogy milyen képességű hallgatók jelentkeztek az adott intézmény adott szakára, kik küldik vissza a kérdőívet a sikertelenek kevésbé aktívak ebbenvagy akár az, hogy a visszaérkezőkből mit küld tovább az intézmény.
Horváth Tamás szerint viszont a torzító tényezőket az elemzésekben hangsúlyosan figyelembe veszik, és a pályakövetés alapján egyébként sem rangsorokat állítanak fel, hanem a hallgatói döntésekhez szolgáltatnak újabb szempontot. A konkrét intézmény szakiránya iránt érdeklődők láthatják például, hogy a végzettségükkel milyen régiókban tudnak elhelyezkedni, hányan mennek a magánszférába, hányan a közigazgatásba, a munkába álltak mennyire elégedettek a helyzetükkel, és mennyit keresnek.
Az intézményeknek ráadásul háromévente reprezentatív felmérést is kell készíteniük, és a minimálisan előírt 15 százalékos válaszadás néhány év alatt remélhetőleg megközelíti a nemzetközi összehasonlításban is már magasnak számító százalékot - erekciós vonzási pontok pedig az évi ezer végzettel kapcsolatos pályakövetési információt az eddigi szinte semmihez képest kell értelmezni.
Mellesleg volna lehetőség ennél is objektívebb felmérésre, hiszen a Diákhitel Központnál tárolt információkból rengeteg diplomás persze csak a hitelfelvevők álláshelyzete és keresete megtudható volna.
A szervezetnek alapesetben nem feladata az ilyen kimutatások készítése, hiszen a kérelmezőknél nem végez hitelbírálatot - de a megfelelő finanszírozás biztosításával egyidejűleg elő lehetne neki írni.
Erről azonban szó sincs, aminek Polónyi István oktatáskutató, a Debreceni Egyetem tanára szerint igen egyszerű oka van: a világos helyzet sem az intézményeknek, sem a minisztériumi döntéshozóknak nem áll érdekében, az "csak" a felvételizőknek lenne fontos. Pedig az objektív adatok gyűjtése azért is lényeges volna, mert az önmaguk által végzett pályakövetés leginkább az intézmények önigazolása.
A rangsoroknál is mindig vitatható, hogy egy egyetemet mitől tekintünk jónak - többet számíthat, hogy segít a kapcsolatépítésben, mint az, hogy mennyi a Nobel-díjas oktató.
